A föld napján egy kis öntisztogatás
2020. április 22. írta: Babarózsa21

A föld napján egy kis öntisztogatás

A föld napja van ma. Az a nap, amikor még a csapból is az folyik, hogy miként védjük meg a földet. Milyen olyan lépéseket tudunk megtenni annak érdekében, hogy továbbra is egy élhető hely legyen. Most nekünk, majd a leszármazottaink számára.

Azt gondolom, hogy teljesen felesleges hangsúlyozni, hogy jelen pillanatban szó szerint sír a földünk azért, hogy lassítsunk le, és fejezzük be azt az életmódot, amit eddig folytatunk. Azt a fajta kizsákmányolását, tönkretételét a természetnek, amely egyre inkább átmegy már szándékos pusztításba. 

Ha eddig még mindig a tagadás szakaszában voltál, akkor végre itt az idő, hogy te is végig pörgesd, hogy mi az, amin igenis el kellene gondolkoznod, és nem csak a föld napján.

 kepv.jpg

? Mi az, amit eddig jól csináltál, és érdemes tovább is élni vele. Na igen, ha már a számot vetésnél járunk, akkor szükséges lenne megnézned, hogy az életed milyen irányba halad. Valami szuperül megy, akkor csinál, de ha valami nyögvenyelősen, és valójában egyáltalán nincs is kedved a dologhoz, akkor hagyd a csudába, és keress helyette olyat, amit szívből szeretsz. Legyen az egy hobbi, vagy bármi más, most van itt az idő, hogy változtass te is bármin.  

 

? Mi az, amit kevésbé csináltál jól, és nagyon is változtatni kellene rajta. Ha rájöttél, hogy mi az, vagy mik azok a dolgok, amelyek valójában csak nyűgként lógnak a nyakadon, akkor ez most egy remek idő arra, hogy elengedd. Ha például lejársz edzeni, de iszonytatóan untat, akkor keress helyette mást, ami felvillanyoz. De ha már több éve nyúzod az angolt, és még mindig a do-nál tartasz, akkor találj egy másik tanárt, vagy módszert, ami neked jobban beválik, mint az eddigi. A lényeg, hogy gondold végig, hogy mi az, ami valóban megérett arra, hogy kiűzd az életedből, és cserébe lépjen egy jobb megoldás, bármiről is legyen szó. 

 

? Mi volt eddig az elsődleges az életedben, és az valóban releváns-e vagy sem. Talán felesleges is lenne azt mondanom, hogy mennyire sok ember éli úgy az életét, hogy kizárólag a külsőségek, és a felszínes dolgok számítanak. Most, azonban, hogy megszűnt minden, talán letisztázódik többekben, hogy minek, hol van a valós helye. Semmi arcoskodás, vagy más véleményének előtérbe helyezése, most csak te vagy és az, ami neked számít. Nem másnak, neked! Itt az idő, próbálj meg rájönni, hogy ténylegesen azok állnak-e az első helyen, amelyek eddig.

 

? Milyen felesleges dolgokat halmoztál fel, csak azért, hogy ne kelljen odafigyelni valójában saját magadra. Szerintem végtelenül jók tudunk lenni abban, hogy ha arról van szó, hogy tereljünk. Legfőképp akkor, ha magunkról kell elterelni a figyelmet. Mert először csak jön egy átsuhanó érzés, hogy valami nem tetszik, de elengedjük. Majd egyre többször és többször jelenik meg ugyanez a gondolat, míg végül már elkezd szorongatni, és egy kis idő után ott tartunk, hogy a fél éjszakát forgolódással töltjük alvás helyette. Te rászoktál jönni arra, hogy mi a fenéért nem tudsz aludni éjjel?! A legközelebbi ilyen átvirrasztott éjszaka után, vagy akár már alatta is, érdemes egy kis önvizsgálatot tartanod! 

 

? Ténylegesen értéket adsz a gyermekeidnek, vagy pusztán csak tárgyakat. Sokszor találhatjuk szembe magunkat azzal a mondattal, hogy nem az ajándék értéke számít, hanem hogy egyáltalán adjunk valamit. De ha ez így van, akkor miért érezzük magunkat attól rosszul, ha csak egy apróságot veszünk a számunkra leginkább fontos személynek?! Túl a hatalmas és ordító játék reklámokon, a dicsekvő rokonokon, szomszédokon, én azt gondolom, hogy ha tényleg rendben vagyunk, nincs lelkiismeret furdalásunk semmiért, akkor reálisan tudunk dönteni. Na de kérdem én, melyik az a szülő, akinek soha semmiért nem volt még szorítás a mellkasában, egy egy kézrácsapás, szigorú cselekedet, vagy egy erőteljes "nem"-et mondás után. Ugye, hogy veled is előfordult már?! De ne ostorozd magad, a legtöbbünk így működik. Lehet, hogy én azért érzem magam rosszul, mert hagytam sírni 3 percnél tovább a gyereket, te meg azért, mert utálod a legjobb barátját és nem engeded vele soha játszani....  

 

? Mennyire értékeled saját magad, és a családtagjaidat a régen látott barátokat. A barátok most felértékelődtek, talán a család is. Bár ma már nem csak a vér számít, hanem a közösen eltöltött évek, a közös élmények, a bajban átélt történések eseménysorozatai azok, amelyek szorosabbá fűznek egy kapcsolatot. De hol vagy te?! Mennyire értékeled magad?! Nézem a mai nagyon tudatos, megmondós, karakán, mindenhez jobban értő, túlgondolt, húszon éveseket, de nem látom a valós oldalukat. Tényleg ennyire magabiztosak mindenben, vagy már hozzászoktak, hogy ha eljátsszák az életüket a vásznon, akkor azt más elhiszi, de valójában meg tele vannak gátlásokkal, mert nem tudnak önmaguk lenni. Vajon értékesnek látják magukat, vagy inkább ez is a védekezés fajtája?!   

  

Véleményem szerint érdemes ezt az igen ritka időszakot arra is használni, hogy magunkon gondolkodjunk el, és ne csak azon bosszankodjunk, hogy végre mikor mehetünk már újra el egy étterembe a barátainkkal.

 

 

Szép napot,

Edina

 

kép-pinterest

A bejegyzés trackback címe:

https://babarozsa.blog.hu/api/trackback/id/tr6815631772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.