Kovács Edina coach - babarózsa blog

Kovács Edina coach - babarózsa blog

10+1 önkínzó kérdés a szülés után

2017. május 17. - Babarózsa21

Miután túléltük a szülést és belecsapnánk az igazán fantasztikus hétköznapok monoton ritmusába, előtte még simán képesek vagyunk arra is, hogy önmagunkat az őrületbe kergessük néhány önkínzó kérdéssel, arról már nem is beszélve, amit mindenkitől jó tanácsként kapunk (köszi mindenkinek a tanácsokat). 30956060a9f17176ab40e7865ce20ba5.jpg

  1. Életben tudom tartani? - Ez az első gondolat, ami szinte minden anyukának végig suha a fejében, amikor a kórházi szobában egyedül marad életében először a gyerkőcével. A válasz: IGEN :-) képes vagy rá, még ha úgy is érzed elsőre, hogy te erre totálisan képtelen vagy, hiszen még egy halra se tudtál vigyázni soha életedben nem, hogy egy gyerekre.  Hidd el a sok gyerekkori babázás nem hiába volt anno... 
  2. Nem fogom eltörni valamelyik testrészét? - Nyilván óvatosan fogsz vele bánni, de alapvetően nem üvegből vannak a gyerekek, nem annyira törékenyek, mint amilyennek gondoljuk őket. Nyugi, ügyes anyuka vagy, még ha elsőre nem is látszik!
  3. Mi lesz ha nem tudom, hogy mi a baja? - Vagyunk ezzel páran így, hogy úgy érezzük, hogy totálisan leszívták az agyunkat a szülés alatt, és azt sem tudjuk, hogy mi a gyerek neve (mert még arra is a sajátunkat mondjuk). Azonban az első néhány hétben a kicsik (ha egészséges) semmi extra nagy változást nem produkálnak. Ha bármit szeretne, jelezni fogja. Neked annyi a dolgot, hogy jól tűrd a monotonitást, másrészt figyeld őt, hogy bármi eltérőt produkál-e az előző napokhoz képest.   
  4. Végig fogja aludni valaha is az éjszakát? - Bizton állíthatom, hogy egyszer majd eljön az a csodás nap is (csak fogalmunk nincs róla, hogy mikor), ugyanis, a gyerekek is változnak. Így mikor már azt gondolod, hogy elérkezett a ti csodás napotok, akkor valami történik, amitől minden addigi napirendetek felborul. De semmi pánik, 18 éves korára már minden sínen lesz és akkor meg az lesz a baj, hogy túlságosan sokat alszik.  
  5. Bő ruhában is látszik a megmaradt pocakom? - Igazából az utcán senkit (de tényleg senkit) nem érdekel, hogy te miért vagy ilyen-olyan ruhában. Ezt TE érzed csak, ahogy azt is, hogy tuti mindenki azt nézi, hogy miért mész lassabban, vagy hogy miért van rajtad nem az évszaknak megfelelő ruha. Nyilván a csapból is az folyik, hogy légy trendi kismama a szülés után néhány nappal, de részemről nem ez volt az elsődleges, hogy már másnap xs-es ruhákban mutogassam magam. Persze fontos az, hogy tiszták legyünk (illatosak!) és olyan ruhában legyünk amiben MI jól érezzük magunkat, de ebből ne csináljuk magunknak plusz lelkiismereti kérdést, azt gondolom, hogy van ennél sokkal fontosabb is a kezdeti időszakban.  
  6. Mikor múlnak már el a szülés utáni fájdalmak? - Magam részéről úgy éreztem, hogy soha, de tényleg :-) aztán x hónap után újra tudtam járni és mozogni. Mindenkinek másként reagál a szervezete a szülésre, de ha szeretnéd felgyorsítani a folyamatot, akkor lehet kapni mindenféle krémet, homeos bogyót, hasszorítókat stb. csak azt kell tudni, hogy abban a helyzetben amiben vagy, számodra melyik a leginkább hatékony gyógymód.
  7. Ezzel a gondommal kit hívjak most fel? - Annyi kérdés merül fel bennünk, hogy ha valaki, aki már szült beteszi hozzátok a lábát és konkrétan rázúdítod a kérdéseidet, és miután elment a vendégetek, akkor jut eszedbe, hogy te meg sem kérdezted, hogy vele mi van :-) a padlás tele lesz jóakarókkal és tanácsadókkal, csak nem mindegy, hogy kire hallgat az ember. Azt javaslom, hogy szűkítsd le a kört, mert a túl sok  tanács összezavarja a kezdő anyákat (tapasztalatból tudom).
  8. Most akkor kire hallgassak? - Amíg várandós vagy, elsődlegesen az orvosra, aztán bejön a képbe a védőnő, majd a szülésznő. Amikor pedig kibújik a baba a pocakból, akkor eltűnik az orvos a szülésnő és marad egy védőnő és kapsz egy új gyerekorvost. Erre jönnek rá a rokonyok, szomszédok, a sarki fűszeres. Nekem mindenki azt hajtogatta, hogy úgyis érezni fogom belülről, hogy mit kell tennem. Majd megvesztem ettől a mondattól, mert én semmit nem éreztem. Aztán idővel lekopik mindenki mellőled, aki felszínes és marad egy-két olyan ember, aki melletted áll, ha épp begyullad a melled, vagy ha nem tudod a tápot összekeverni. 
  9. Honnan tudom, hogy mi a legjobb az én gyerekemnek? - Leginkább onnan, hogy te vagy vele egész álló nap. Te vagy az, aki ismeri minden mozdulatát és a szokásait. Te vagy az anyukája. Ne felejtsd el, hogy ő olyan, mint ti, csak kicsiben. Persze nem 100%-ban olyan, de hát belőletek van. Ha neked valamire hajlamod van, figyeld őt is, hogy neki esetleg van-e. Tudom, hogy sok a "zaj" körülötted, és mindenki jobban ismeri a te gyerekedet nálad, de csak kettőtökre figyelj, mert könnyen elvihet a hév, és jönnek a "béna és a világ legrosszabb anyukája vagyok" érzések.
  10. Vajon csak én vagyok ennyire béna? - Mindenkinek új az egész helyzet, idő mire belejön az ember az etetés, öltöztetés, tisztálkodás rutinszerű mozdulatok kialakítás nem jön egyik percről a másikra. Légy türelmes önmagaddal, hiszen, ha belépsz egy új munkahelyre, ott sem tudsz mindent azonnal, idő, mire ráérzel és belerázódsz. Ez egy új munkakör, amit szintén meg kell tanulnod és rájönnöd, hogy mi a szervezeti és működési szabályzat az új "anya vállalatodnál", ahol te vagy a főnök (vagyis ezt hiszed).

+ 1 . Hogy a fenébe csinálják ezt más anyukák olyan lazán? - Őszintén szólva, halvány elképzelésem sincs róla, hogy a többi anyuka mitől olyan laza. Valószínű attól, hogy ők már előrébb tartanak, mint te és már túl vannak bizonyos korszakokon, ezért a te szemedben ők a lazák. Azonban ha az általad laza anyut megkérdezed, hogy ő hogyan éli meg a lazaságát, nyilván ő is azt fogja mondani, hogy őskáosz az élete és totál befeszült mindentől. 

Tipp: Nyugtasson mindenkit az a tudat, hogy tényleg MINDANNYIAN végig megyünk ezeken az önkínzó kérdéseken, és persze van olyan, aki naponta többször is :-)

 

Edina

kép:pinterest

A bejegyzés trackback címe:

https://babarozsa.blog.hu/api/trackback/id/tr2612440447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Clamesa 2017.05.19. 16:46:06

A lazaság szerintem nemcsak tapasztalat kérdése. Mi laza szülők vagyunk (nem óvatlanok vagy felelőtlenek), hanem kezdettől lazák. A gyerekünk is rugalmas, alkalmazkodó, nincs vele gond. Viszont habituális kérdés, hogy az ember aggódik-e mindenen vagy eleve monotonnak írja-e le a hétköznapokat szülés után (mint a cikk elején), vagy nem. Persze biztosan tanulható egy kis lazaság, szóval van remény.:)

Babarózsa21 2017.05.19. 17:36:56

@Clamesa: Kedves Clamesa, ez abszolút így van, hogy a habitus az, ami elég meghatározó :-) kinél meddig lehet elmenni és mikor szakad el az a bizonyos cérna és olykor már csak valóban a remény marad :-)
süti beállítások módosítása