Kovács Edina coach - babarózsa blog

Kovács Edina coach - babarózsa blog

Élet 250 kiló feletti (testben) lélekben

Avagy, mely tényezők állítanak meg bennünket a fejlődésben

2018. november 09. - Babarózsa21

Éjszakánként, amikor nem tudok aludni, olykor bekapcsolom a tévét, és keresek egy olyan műsort, amire újra álomba tudok szenderedni, ami persze többnyire sikerül is, de azért mindig vannak kivételek. Bevallom, sokszor nem értem, hogy miért rakják késői időpontokra, azokat a programokat, amely az ember hasznára  is válhatna. A műsor címe, amit sikerült végignéznem "Élet 250 kiló felett". Nagyon érdekes, és sokatmondó volt. Szokásomhoz híven az egész végére kirajzolódott a fejemben egy gondolat, miszerint milyen akadálypályán megyünk keresztül az egész életünk során. Először, mint gyermekek, azután pedig, mint szülők. Persze a túlsúly az nem minden esetben csak a külsőségről szól, sőt, legkevésbé arról. Akár azt is mondhatnám, hogy ezeknek az embereknek valójában nem (csak) a testük súlyos, hanem a lelkük is tele van olyan mérgező gondolatokkal, képzeletekkel, és akadályokkal, amely meggátolja őket abban, hogy kilépjenek a saját árnyékukból. Lássuk, hogy milyen tényezők azok, amelyekkel saját magunkat állítjuk meg: 

 

 b.jpg

 

A múlt lezárása - amikor a múltról beszélünk, az olykor valóban kacifántos tud lenni. Való igaz, hogy nem könnyű elengedni a sérelmeket, beszólásokat, megalázásokat, és még bőven lehetne sorolni mi mindennel küzdünk. DE! Ennek lezárásával az a gond, hogy sokan másokat hibáztatva nem engedik meg saját maguknak azt, a kicsit sem nevezhető luxust, hogy továbblépjenek bizonyos élethelyzetekből. Pedig a saját életükben csak, és kizárólag mi vagyunk azok, akik bármin képesek lennének változtatni. Sajnos egyet muszáj lenne megérteni. Ne mást hibáztassunk a saját életünkben felmerülő gondokért, problémákért, főleg nem egy teljes életen át! Hiszen felelősségteljes felnőtt emberek vagyunk, akik képesek a saját életükért megtenni bizonyos lépéseket. A múlton változtatni már nem tudunk, csak elfogadni, és feldolgozni. Ahhoz, hogy új dolgok köszöntsenek be az életünkbe, bizony meg kell tanulni félre tenni mindent, és nem azon rágódni, hogy mi hogyan történt a múltban.  

 

b1.jpg

 

Rossz szokások elengedése - érdekes volt a műsorban látni, hogy miközben pontosan tudták ezek az emberek, hogy akár meg is halhatnak a sok evésük következtében, mégsem törődtek ezzel, hanem továbbra is belesüllyedtek a rossz szokásaikba, és képtelen voltak az elengedésre. Azt gondolom, hogy sok ember életében, megfigyelhető ez a jelenség. Inkább képesek megtartani a rossz szokásaikat, és ezzel ártanak a saját egészségüknek, lelküknek, testüknek, de akkor sem engedik el, azokat a hitrendszerükbe beépült elemeket, amelyekről pontosan tudják, hogy mennyire ártalmasak. Elméletben mindenki nagyon jól tudja, hogy mire lenne szüksége, vagy hogy milyen lépéseket kellene megtennie, azonban az első nagy lépés többnyire elmarad. Sajnos egyesek akkor is képesek kitartani a saját álláspontjuk mellett, amikor az életük múlik rajta. Talán azért, mert annyira régen rabjai a rossz szokásaiknak, hogy már teljesen elfelejtették, milyen lenne nélküle, vagy hogy milyen volt előtte. 

 b2.jpg

 

Önbizalom hiány  - sok szülővel ellentétben, én még mindig azon az állásponton vagyok, hogy egy szülő nagyban hozzájárul a gyermeke önbizalmának kialakításához. Ahogyan építeni tudjuk napról napra, úgy akár rombolni is lehet azt. A műsorban a legtöbb ember önbizalom, és/vagy szeretet hiánnyal küzdött, amely azt gondolom, hogy nem egyedi, főleg a mai világban. Úgy érzik, hogy nem eléggé mutatták ki anno a szüleik azt, hogy mennyire szeretik őket, és akkor a válások által okozta sérülésekről még nem is esett szó. Hányszor, de hányszor hallhatjuk azt felnőttől, és gyerektől egyaránt, hogy "én erre nem vagyok képes", vagy azt, hogy "úgysem tudom megcsinálni". Valljuk be, hogy mi magunk is sokszor kiejtünk ilyen szavakat. Persze nem azt mondom, hogy az év minden egyes napján az ember legyen 100%-ig pozitív, de az egészséges önbizalom meglétén, kialakításán, és főleg megtartásán dolgozni kell. Sőt, kötelező lenne, azonban a legtöbben, még mindig valami ezoterikus kergemarhakórként állítják be.  

 

b3.jpg

 

Az új befogadása - ha már képesek voltunk elengedni a múltat, valamint a rossz szokásainkat, és kellő önbizalomtól duzzadva vágunk bele egy új napba, akkor ezek után már gyerekjáték lesz az új dolgok befogadása az életünkbe. Ahhoz, hogy teret tudjunk adni az újnak, először minden régit kötelező jelleggel ki kell onnan tisztítani. Így szinte azonnal észrevehető, hogy a helyébe,  képes belépni minden olyan tényező, amely elindíthat bennünket egy új irányba. Azonban, ha tartogatjuk a régi, rossz szokásokat, a berögzült ártó életvitelünket, akkor hiába is várjuk, hogy jó dolgok történjenek velünk. Hiszen, ami kinn, az benn, és ami benn, az kinn! 

 

Amennyiben tetszett a fenti írásom, akkor csatlakozz a Facebook csoporthoz 

kép:pinterest 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://babarozsa.blog.hu/api/trackback/id/tr8214290693

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása