Rólam - a legfontosabb ember az életemben
2019. július 28. írta: Babarózsa21

Rólam - a legfontosabb ember az életemben

Huszonhetedik nap

 

Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor a mai témát kissé másként fogom megközelíteni. A téma nem más, mint a legfontosabb ember az életemben. Van egy pár szerencsére, de tényleg. Na azért nem túl sok, de már nem egy kéz kell hozzá, hanem kettő. Megpróbálom az elejéről kezdeni. 

 

a_1.jpg

A kislányom számunkra mindenképp különleges. Tisztában vagyok vele, hogy minden szülő számára az ő gyermeke egyszeri, és megismételhetetlen, és ez így is van rendjén. Így hát nem gondolnám, hogy ezzel sokatokat meglepem. Ő az, aki egy fárasztó, hosszú nap után, ha odabújik hozzám, és ahogy a barátnő mondja, amikor beleszagolok a kis bőrébe, akkor szinte már a puszta ölelésével is képes feltölteni a lelkem, és így az ember képes túllépni bizonyos dolgokon. Arról nem is beszélve, hogy szinte azonnal kikapcsolok a mókuskerékből. Ha vele vagyok, akkor vele vagyok. Akkor rá figyelek, és érdekel, hogy mit miért gondol úgy, ahogyan.

Tudom, hogy sokan nem így vannak ezzel, de nekem valahogy mindig az lebeg a szemem előtt, hogy neki is egy gyerekkora van - ahogy mindenkinek - , amiért én, és az apukája felelünk. Ő olyan felnőtt lesz, amilyenné mi most a gyerekkorát alakítjuk.

Nem áltatom magam azzal, hogy tökéletes szülei vagyunk, hiszen mondjuk, ami számomra a tökéletességet jelképezheti, az lehet, hogy az ő lelkét éppen terheli. Így én nem is törekszem arra, hogy az legyek. Szimplán elfogadtam azt, hogy egy szülő sem lehet maximálisan tökéletes, mert mindannyian követünk el hibákat, amiket majd feldolgozunk mi is, és a gyerekek is, és nyilván, majd ha felnőtt nő, és anyuka lesz, akkor bizonyos dolgokat ő is másként fog tenni, mint ahogyan én tettem. De ez szerintem teljesen rendben van, hiszen ettől fejlődik egy családon belül a szülői lét.  

Azonban a gyerkőcünk nem lenne, ha a férjem és én nem találkozunk. A férjem, aki számomra, és most már a kislányom számára is a férfit testesíti meg. Aki amellett, hogy a kislányunk apukája, nyilván a szerelme, és egy számára követendő példa - az ő életében mindenképp - hogy miként kell viselkednie egy fiúnak, majd később férfinak egy lánnyal, nővel. Ő az, aki az erőt, az energiát, a biztonságot, a támaszt jelenti neki most, és valószínűleg majd egész életében. Akitől megtanulhatja, hogyan ne bonyolítson túl dolgokat, ahogyan azt egyébként mi nők szoktuk, és hogyan hozzon meg olyan döntést, aminek igenis vállalnia kell majd a következményeit. Egyszóval mindenképpen egy követendő példa. 

Majd itt jövök a képbe én. Én, aki a kislányunk anyukája vagyok. Igazából még a mai napig nem tudom eldönteni, hogy mennyire van igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy a barátnőjükké kell válni. Bizonyos szinten igen, ez tényleg így van, de egy ponton ezt a dolgot szerintem, ahogyan sok mindent, el kell tudni engedni. Szóval én adom neki az érzelmi stabilitás alapját. Azt a példát, hogy miként legyen NŐ, nem csak nő - így kicsivel. Azt a személyt testesítem és mutatom meg számára, akiket ő már esetleg nem ismerhetett. A nagyszülőket, az ükszülőket. Miként éltek a nők nálunk, és mit miért teszünk úgy, ahogyan a családunkban az az évek folyamán kialakult. Milyen családi hagyományok vannak, és melyiknek mi a jelentősége. Hogyan tud lágy maradni mind a víz, és ugyanakkor ha kell, keménnyé válni, mint egy kő. Azt gondolom, hogy egy édesanya szerepe a családon belül mindig rendkívüli pozíció. 

De ha az én anyukám, nem lenne, akkor én sem lennék, és akkor a férjemnek is más bájos felesége lenne, és a kislányunk sem lenne. Az anyukám, akitől sokat tanultam, és láttam. Mit hogyan érdemes csinálni. Egy nőnek mennyi szerepe és feladata van a családon, az anyaságon, és a feleség szerep létezésén belül. Miként kell magunkat önállóságra szoktatni, és ha kell keménnyé válni. Az irányítás, a puszta létezés, az anyaság megélése, és az abban való létezés.

Így hát arra a kérdésre, hogy mégis ki a legfontosabb ember az én életemben, egyszerű a válaszom. Az anyukám, mert nélküle semmi nem lenne, amit ma magaménak mondhatok.      

 

Szép napot,

Edina

 

Ha tetszett a fenti írásom, akkor kérlek oszd meg másokkal is. További bejegyzéseket a Babarózsa - Kovács Edina kismama coach Facebook oldalamon találsz, valamint a kovacsedina_kismamacoach Instagram oldalamon. 

 kép: pinterest

A bejegyzés trackback címe:

https://babarozsa.blog.hu/api/trackback/id/tr9714975668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.