kép:pixabay

Még az ősszel történt, amikor is eszembe jutott (persze a legutolsó percben, mikor máskor), hogy elfelejtettem venni benti cipőt a bölibe. Így hát hátrahagyva csodás apáját, elgurultunk az első cipőboltba, ahol úgy néztek rám, hogy "tényleg ennyire amatőr, hogy szeptember végén jut eszébe cipőt venni", de mivel ugye nem törődök senki ilyen jellegű fennakadásával, így hát elkezdtük járni a boltokat. Természetesen minden előkerült, kivéve az, ami nekem és a kislányomnak megfelelő lett volna. Végül találtam neki egy igaz, hogy fiúsabb verziót, de mivel a törpenyúlam nem egy klasszikus értelemben vett kislányos lány, így hát megpróbáltattam vele, és ekkor megjelent minden idők legjobb eladója!
A hangneme mondhatni eléggé lenéző és kioktató volt. Két dolog pörgött át az agyamon másodpercek töredéke alatt, amivel nem biztos, hogy egyedül lettem volna- megjegyzem.

1. Akkor én most itt az üzlet kellős közepén fogom, és átharapnám a torkát, amiért lekicsinylően és megalázóan beszélt hozzám és az anyukás mivoltomban lealázott.
2. Eljátszom a buta szőkét és meglátjuk, hogy végül ki veszít.

Gondolhatjátok, hogy a másodikat választottam - hisz elég uncsi volt egy idő után már a cipő rengetegben felismerni, hogy melyik miért jó és miért nem, így gondoltam egyet és ráállt az agyam a buta nő effektusra �

Először is elnézést kértem, hogy ennyire amatőr vagyok, hogy zokni nélkül hoztam a gyereket (30 fokban) cipőt próbálni. Majd közöltem vele, hogy sajnos még nem igazán vagyok jártas a témában, és főleg, hogy ennyi gondot okozok neki (egy eladónak, akiknek az lenne a dolga, hogy segítsen...). Így hát a "kedves" hölgy, azonnal úgy érezte, hogy fölém kerekedett és máris úgy beszélt hozzám, mint aki teljesen elveszett az anyaság rejtelmeiben és az aranyos stílusából visszavéve, átváltott egy kezesbáránnyá, aki örült, hogy segíthet. Ugyan cipőt nem vettem - ezt már akkor eldöntöttem, amikor kevésbé intelligens stílusát megvillantotta előttem, de rájöttem, hogy nem érdemes mindenkinek nekimenni, aki beleszól az anyaságomba és abba, hogy mit hogyan és miért teszek. Nyilván, ha elkezdtem volna idegesen és feszülten magyarázni neki, hogy igen, azért nincs rajta zokni, mert kinn dög meleg van és a gyerekem meg olyan, mint egy fűtő kazán, állandóan izzad és melege van és az izzadságtól a zokni elakadt volna teljesen a lábán, így esélyem se lett volna arra, hogy azt ráapplikáljam ordítás nélkül. Helyette más utat választottam, és a következő helyen, ahol kedvesek is voltak velem, még cipőt is sikerült venni.