Rólam - Az álom munka számomra
2019. július 16. írta: Babarózsa21

Rólam - Az álom munka számomra

Avagy, ha a másokon való segítés cikinek számít, akkor én egy rettentő ciki ember vagyok

Tizenhatodik nap

 

c.jpgA mai napon az álommunkámról fogok írni nektek.

 

Szerintem nem igazán fogok nagy meglepetést okozni azzal, ha azt mondom, ahogy már korábban is írtam, hogy szeretek segíteni másoknak. A napi munkám során, és a vállalkozásomban is sok ember vesz körül, így minden irányból mások segítése, támogatása az, ami valóban fontos nekem. Számomra jó érzés az, ha valaki, aki bizonyos helyzetben úgy érzi, hogy nem találja a kiutat, vagy nem igazán érzi magát komfortosan, annak segíteni tudok. Ezt a körülöttem lévők is pontosan tudják, és a közeli barátaim pedig mindig számíthatnak rám. 

 

Saját magamból kiindulva, pontosan tudom, hogy milyen érzés az, amikor várnál segítséget, valakitől, de nem kapsz. Sőt továbbmegyek, ha kérsz, akkor sem feltétlenül kapsz, pedig megtehetnék, hogy segítsenek rajtad. Hát erre szoktam én azt mondani, hogy előbb utóbb mindenkinek szüksége lesz segítségre, de akkor ne csodálkozzon az illető, ha ő sem kap, hiszen amit adsz, azt is kapod vissza! 

 

Ahogy már olvashattátok a bemutatkozásomban is, igazából az egész anyaságom meghatározó része, az a kezdetek kezdete volt, amikor mások (szintén anyukák!) pálcát törtek a fejem fölött a kislányom "betegsége" miatt, aki persze azóta kinőtte azt. Mégis, ez a fajta megközelítés, olyan mélyre tudott taszítani, hogy azt valóban nem kívánom senkinek sem, helyette viszont abszolút túllépve ezen, és erőt kovácsolva belőle lettem leendő, kezdő anyukák segítője, vagy life coach.

 

Egy kezemen megtudom számolni, hogy hányan álltak mellettünk úgy igazából, őszintén, segítő szándékkal. Ezzel szemben szinte megszámlálhatatlan ember volt az - köztük olyan is, akinek még gyereke sem volt, nemhogy tapasztalata - aki a saját bizonytalansága miatt, inkább beállt a sorba és helyette ugyanazt a nótát fújta, mint a többiek.

 

Mert az emberek ilyenek. Könnyebb mást támadni, mint megkérdezni, hogy mi a gond, miben tudok segíteni. De azt gondolom, és sajnos azt is tapasztalom, hogy ma már a segítségnyújtás egyre inkább kihalt! Egyrészt gyanús, másrészt totálisan örültnek nézik az embert. Harmadrészt pedig ez nem divat, mert ez nem mutat jól a Facebookon, vagy az Instán. Helyette sokkal jobban néz ki, ha terelsz, és elvakítod a népet, hogy ne lássák meg a valódi arcodat.              

 

Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor én már most is azt teszem, amit szeretek. Emberekkel foglalkozok, akik szeretik, hogy ha valaki figyel rájuk, meghallgatja őket, és szükség esetén segít nekik (és ez igaz, mind a két munkámra). Valamint írok. Ez a kettő vagyok én. Ha pedig az, hogy segíteni szeretek másoknak cikinek számít a mai világban, akkor én bátran vállalom, hogy igen, én egy rettentően ciki ember vagyok, és akkor mi van?!

 

Szép napot,

Edina

 

Ha tetszett a fenti írásom, akkor kérlek oszd meg másokkal is. További bejegyzéseket a Babarózsa - Kovács Edina kismama coach Facebook oldalamon találsz, valamint a kovacsedina_kismamacoach Instagram oldalamon. 

 

kép:pinterest