Babarózsa

BABARÓZSA – online önbizalomerősítő beszélgetések nőknek/anyáknak

Tényleg ilyen anyának kellene lennem?

 

kép:pixabay


A csapból is az folyik, hogy mitől lehetsz jó anya, de ha valamit másként teszel, mint ahogy azt a többség gondolja (vagy épp csak nem meri kimondani), akkor megbélyegeznek, hogy ilyen-olyan anya vagy.
Íme, amivel eddig találkoztam, amit mások rám akarnak erőltetni, hogy miként kellene megélnem az anyaságot, és ezzel szemben mi az, amit legbelül érzek.



Amit mások rám akarnak erőltetni kontra a valóság, amit érzek: 

  • Légy mielőbb újra karcsú. 

Miért ne lehetnék egyszer az életben duci, úgy is végig fogyózom az egész életemet, ennyi lazaság nekem is jár.

  • Főzz minden nap a gyereknek és magatoknak.

Azzal egyetértek, hogy a gyereknek, de azt már túlzásnak érzem, hogy maguknak is minden nap főzzek (kinek van arra ideje).

  • Szuper anyu vagy, nincs szükséged segítségedre.

Véleményem szerint az anyaság nem az, hogy inkább belepusztulok a dolgokba, de akkor sem kérek segítséget (akár még a saját anyukámtól se).

  • Csillog-villog az egész lakás a tisztaságtól.

Igen csillog-villog, de ezt sem kell túlzásba vinni (szerintem még mindig az egyensúlyon van a hangsúly).

  • Anya mindig kipihent, mosolygós és jókedvű. 
A gyerek előtt se voltam kipihent, azóta meg főleg, és nem mindig mosolyogtam, mert vannak nekem is rossz napjaim, amikor legszívesebben a takarót a fejemre húznám, hogy mindenki hagyjon békén (az már más kérdés, hogy ezt ma már nem tehetem meg).
  • Ne sírj a gyerek előtt, ne lásson semmit se az arcodon.
Ahogy az öröm, úgy a szomorúság is a részem, jobb egy őszinte szülő, mint egy olyan, aki bort iszik, de vizet prédikál (persze ezzel most nem azt mondom, hogy ordítva sírdogálva járkálok a lakásban).